Európában több, a turisták által különösen kedvelt helyszínen okoz gondot, hogy a helyiek sokszor lépni sem tudnak a kíváncsi utazóktól. Elérkezett a fenntartható turizmus ideje.
A közösségi oldalakon gyakran találkozni olyan képgyűjteményekkel, amelyek egy-egy turisták által gyakran látogatott helyszín idealizált, illetve valós fotóit mutatják be egymás mellett. A fotók mellbevágóak lehetnek azok számára, akik még nem jártak az adott helyen, hiszen a szépre fényelt és retusált, útimagazinok címlapjaira kívánkozó képekkel szemben a valós helyzetet megmutató fotókról kiderül, hogy szinte lépni sem lehet a fotózó-szelfiző turistáktól, mindent elborít a szemét, a látványosságok pedig szinte elsüllyednek a szuvenírárusok tengerében.
Velence különösen érintett ebben, mivel a bő 260 ezer lakosú várost évente nem kevesebb, mint 24 millió turista keresi fel. Ennek hatása egészen drámai a város lakosságára: a történelmi városközpontban jelenleg mintegy 55 ezren élnek, ez harmada a második világháborút követő szintnek.
Még idén januárban röppent fel a hír, hogy Luigi Brugnaro, Velence polgármestere felvetette: turistaadót szednének azoktól, akik nem a város szállodáiban bérelnek szállást, csak a látványosságokra kíváncsiak. A javaslatot február végén el is fogadták. A városvezető idén májustól vezetné be a 10 euróban maximált díjat, amelyet a város megóvására fordítanak majd – az új rendelkezéstől éves szinten hárommillió eurónyi bevételt várnak. Három éven belül azt is szeretnék elérni, hogy az egynapos városnézésekre előre kelljen helyet foglalni, ezzel is csökkentve a tömeget. Hasonlót egyébként már bevezettek Olaszországban: a Lipari-szigetekre csak belépő ellenében látogathatnak turisták.
Velence tehát nem egyedi eset: a Reuters beszámolója szerint április 8-án 16 nagyváros polgármesterei gyűltek össze Lisszabonban, hogy a fenntartható turizmussal kapcsolatos kiáltványt fogadjanak el. A többek között Barcelona, Párizs, Szöul, Sao Paulo és Velence polgármestereiből álló konferencia tagjainak az a szándéka, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amely egyaránt elfogatható a turisták és a helyi lakosok számára is.
A tömegturizmust többek között az olcsó légitársaságok megjelenése is gerjeszti, a helyiek pedig sokszor kerülnek nehéz helyzetbe, mivel a rövid távú szállásbérlést lehetővé tévő szolgáltatások és weboldalak miatt a legtöbb helyen meredeken emelkedtek a lakbérek. A polgármesterek kiáltványa – miközben elismeri a turizmus hozzájárulását a városok gazdaságához – felhívja a figyelmet arra, a nagy tömegben érkező turisták milyen nyomást helyeznek az infrastuktúrára és milyen módon befolyásolják a helyiek élet- és munkakörülményeit.
Bár a Velencei Turisztikai Hivatal saját weboldalán egyelőre még nem figyelmeztetik az utazókat a várható bevezetésről – a polgármester szándékai szerint május 3-tól kellene fizetni a belépésért, legalábbis a Corriere della Sera információi alapján –, az így is látszik, hogy igyekeznek a turistákat rábeszélni: ha csak lehet, inkább a főszezonon kívül látogassanak a városba. Az #EnjoyRespectVenezia című kampányban felhívják az utazók figyelmét, hogy ne üldögéljenek a templomok lépcsőin, ne álldogáljanak hosszan a hidakon, sőt, Detourism gyűjtőnév alatt olyan látnivalókat is javasolnak felkeresni, amelyek nem a legfrekventáltabb turistacélpontok közelében találhatóak.
Velencében már most is érvényben vannak bizonyos korlátozások, a Szent Márk tér látogatóit például naponta 23 000 főben maximálták. A polgármester azt is szeretné elérni, hogy a több ezer turista befogadására alkalmas luxushajók jelenlétét is korlátozzák Velence partjainál.
Az Európai Unió hosszú ideje a világ első számú turisztikai célpontja: az elmúlt években évente közel félmilliárd ember – világszinten a turistaforgalom több mint 40%-a – érkezett az EU országaiba. A turisztikai adó sem újdonság, az Insider gyűjtése szerint több mint 40 országban vezettek be hasonló lépéseket a tömegek korlátozására. Franciaországban például a szállodai tartózkodás árához csapják hozzá a turistaadót, míg Németországban kulturális hozzájárulás formájában gyűjtik be az extra eurókat. Spanyolországban is bevezettek hasonlót, több helyen is, míg Görögországban attól függően kell fizetni, hogy az ember hány csillagos szállodában tölti az idejét. Bár nem csak a turizmust érinti, de ide tartozik az az Európában is jellemző tendencia, hogy az autók kiszorításával és egyéb közlekedési módok felé tereléssel igyekszenek tehermentesíteni a forgalmas városi területeket.
Forrás: Európa Pont (https://europapont.blog.hu)
