Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint márciusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 646 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 219 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.
A foglalkoztatottak száma 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatási ráta 0,2 százalékponttal nőtt a tavaly márciusihoz viszonyítva. Az előző hónappal összevetve a foglalkoztatottak száma 30 ezerrel nőtt, a munkanélkülieké 12 ezerrel csökkent, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal javult.
Éves átlagban még mérséklődhet idén a foglalkoztatottak száma, azonban a második fél évtől már kedvezőbb folyamatok jöhetnek, amennyiben élénkül a gazdasági növekedés és erősödik a vállalatok munkaerő-kereslete – emelte ki az első negyedéves munkaerőpiaci adatokhoz fűzött kommentárjában Molnár Dániel, GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Szerinte ez a folyamat azonban feltehetően lassan megy majd végbe, a vállalatok elsőként a meglévő szabad kapacitásokat használják majd ki, és csak tartós fellendülés esetén kerülhetnek ismét előtérbe a létszámbővítési tervek. Emiatt éves átlagban idén még kismértékben emelkedik a munkanélküliségi ráta, majd a jövő évtől kezd el ismét mérséklődni.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma egy év alatt 73 ezerrel mérséklődött. A folyamatokat alapvetően a vártnál gyengébb gazdasági növekedés és a külső kereslet befolyásolja, amely óvatossá teszi a vállalatokat, akik így elhalasztják létszámbővítési terveiket, miközben a nyugdíjba vonulások, felmondások hozzájárulnak a foglalkoztatottak számának csökkenéséhez.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője az MTI-nek küldött elemzésében azt emelte ki, hogy egészen az iráni háború kirobbanásáig idén jobbak voltak a konjunkturális kilátások a tavalyinál, így abban lehetett bízni, hogy ez idővel majd segítheti a foglalkoztatást. A háború okozta bizonytalanság és a megemelkedett energiaárak okozta gyengébb gazdasági teljesítmény ugyanakkor elodázhatja a munkaerőpiac stabilizálódását.
A vállalatok számára a költségcsökkentés egyik eszköze lehet a munkaerőcsökkentés, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű alkalmazása. Korábbi várakozásával ellentétben az MBH szenior elemzője már nem számít arra, hogy a munkanélküliségi ráta a 4 százalékos szint felé mozduljon a következő hónapokban, 2026-ra 4,4 százalék helyett 4,6 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizál.
Mint megállapította,
a márciusi munkaerőpiaci adat elmozdulást jelent az év eleji gyenge szintekről. A foglalkoztatottak száma már két hónapja emelkedést mutat és kedvező, hogy a gazdaságilag aktívak száma, vagyis a potenciális munkaerő-állomány is tovább emelkedett.
Ugyanakkor a munkanélküliek száma még csak márciusban mérséklődött, és továbbra is árnyalja a képet a negatív demográfiai trend, folytatódott a 15-74 éves népesség csökkenése is. A népesség fogyása és elöregedése korlátozza a foglalkoztatás bővülésének lehetőségeit – tette hozzá.
(MTI)
