Civil szervezetek: a Parlament uniós szabályokat vár

Európa

A civil szervezetek demokráciában játszott fontos szerepének elismerését, a szervezetekre vonatkozó stratégiát és a szabályok uniós szintű megállapítását kéri a Parlament.

  • Átfogó civil társadalmi stratégiára van szükség, és létre kell hozni a civil társadalmi tér európai indexét
  • A civil társadalmi szervezeteknek méltányos szabályokra és finanszírozásra van szükségük Európa-szerte
  • Az uniós tagállamoknak kötelességük olyan környezetet teremteni a szervezetek számára, ahol nem kell állami fenyegéstől és támadástól tartaniuk

hétfői ülés során a Parlament azt vitatta meg, hogy milyen szerepet tölt be a civil társasalom az Ukrajna elleni putyini agresszió jelentette kihívások és fenyegetés kezelésében. Kedden a Parlament 526 szavazattal, 115 ellenszavazat és 54 tartózkodás mellett elfogadta az európai civil társadalom elnyomása elleni fellépést javasló, Donáth Anna (Renew Europe) magyar jelentéstevő által jegyzett jelentést.

A Parlament javaslatai három fő területre koncentrálnak:

  • támogató és biztonságos szabályzási és politikai környezet, amely mentes a visszatartó hatásoktól, a támadásoktól és megfélemlítéstől;
  • fenntartható és megkülönböztetésmentes hozzáférés a forrásokhoz; és
  • civil párbeszéd és részvétel a szakpolitikák kidolgozásában.

A Parlament rámutat, hogy miközben a civil társadalomhoz kapcsolódó jogok folyamatos eróziója figyelhető meg (a koronavírus-járvány csak rontott a helyzeten), az Uniónak és tagállamainak kötelessége támogató környezetet biztosítani a civil társadalmi szervezetek működéséhez. A Parlament „elítéli a civil társadalmi szervezetek zaklatását, rágalmazását, megbélyegzését és bűnbaknak való kikiáltását”. A jelentés kiemeli: a migráció területén dolgozók tevékenységét sem lenne szabad bűncselekménnyé nyilvánítani.

A Parlament azt is elítéli, hogy „például a lakhatás, az egészségügy, az oktatás és a menekültügy területéhez tartozó közfeladatokat szerveznek ki civil társadalmi szervezetekhez”, és súlyos aggodalmát fejezi ki a kormányok tulajdonában lévő, álcivil szervezetek megjelenése miatt.

A jelentés javasolja, hogy a civil társadalmi tér mérésére a Bizottság hozza létre a „a civil társadalmi tér európai indexét” és készítsen átfogó civil társadalmi stratégiát, amelyben többek között szerepelne a civil társadalom jogi és adminisztratív környezetére vonatkozó uniós minimumszabályok, valamint a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumának bevezetése. A stratégiának emellett rugalmas hozzáférést kellene biztosítania az uniós finanszírozáshoz.

Donáth Anna (Renew Europe) jelentéstevő szerint

„Az ukrán határon az Unió alapértékeivel összhangban az igazságosságot és a humánumot képviselő civil segítők a munkájuk támogatására kérnek minket. Arra, hogy álljunk ki értük, hogy zavartalanul tovább végezhessék a munkájukat mindnyájunk nevében. Azt kérik, hogy védjük meg őket az elnyomó kormányokkal szemben, amelyek orosz minta alapján üldözik őket. A szomszédban zajló háború tükrében különösen fontossá vált az európai civil társadalmat védő szabályok létrehozására irányuló parlamenti kérés.”

A vita magyar felszólalói

Donáth Anna (Renew Europe), jelentéstevő

Hidvéghi Balázs (független)

Donáth Anna, zárszó

Háttér

A civil szervezetek világszerte megfigyelhető elnyomása az Unióban is súlyosbodott és felgyorsult, és néhány tagállamban korlátozó szabályzást vezettek be. Az EU Alapjogi Ügynökségének 2020. évi jelentése szerint az országos és helyi szervezetek 57 százaléka szerint a koronavírus-járvány idején „romlott”, vagy „jelentősen romlott” a helyzetük.