Az uniós oltóanyag-beszerzés keretében kötött szerződések – lássuk a tényeket!

Európa

Már több mint másfél millió ember kapta meg a Covid19 elleni védőoltás első adagját Magyarországon. Ez közös sikere a vakcinákat rekordidő alatt kifejlesztő gyártóknak, a beszerzésekben közreműködő szervezeteknek, az oltásokat megszervező egészségügyi hatóságoknak, az oltóanyagokat beadó egészségügyi dolgozóknak és mindazoknak, akik igényelték az oltást. Az oltások jelentős részét Magyarországon is a közös uniós oltóanyag-beszerzés keretében szállított vakcinák teszik ki. Az ezekre vonatkozó szerződésekről azonban számos híresztelés jelent meg a közbeszédben. Lássuk tehát a tényeket!

Milyen szerződéseket kötött a vakcinagyártókkal az EU, illetve a tagállamok?

1. Előzetes beszerzési megállapodás (advance purchasing agreement):

  • a közös oltóanyag-beszerzés olyan alapvető feltételeit határozza meg, mint a lekötött oltóanyagok összmennyisége gyártónként és a minden tagállam számára egységes ár;
  • aláírói egyik részről a gyártócég, másik részről – az uniós tagállamok megbízásából és az uniós tagállamok nevében – az Európai Bizottság.

Az EU eddig hat vakcinagyártóval kötött ilyen megállapodásokat – ezek összesen csaknem 2,6 milliárd adag vakcina lekötését biztosítják.

A vakcinák beszerzéséről szóló tárgyalásokat a tagállamok által jóváhagyott tárgyalási irányelvek alapján az Európai Bizottság vezeti. A tárgyalásokat a Bizottság és a közös tárgyalócsoport folytatja le. A közös tárgyalócsoport tagjait – akik hét tagállamot képviselnek – egy irányítóbizottság nevezi ki, amelyben az összes uniós tagállam képviselteti magát, és amely hetente ülésezik. Az irányítóbizottság aláírás előtt megvitatja és felülvizsgálja az előzetes beszerzési megállapodás valamennyi vonatkozását.

Az ily módon kitárgyalt szerződéses feltételek ismeretében pedig a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem vesznek részt egy adott előzetes beszerzési megállapodásban, de a tagállamok eddig egyetlen esetben sem döntöttek az „opt-out” mellett.

2. Tagállami megrendelés:

  • az uniós szintű előzetes beszerzési megállapodáson alapuló konkrét megállapodás, amelyet a gyártó és a tagállam köt, így nem a Bizottság, hanem a tagállam írja alá;
  • tartalmilag – az előzetes beszerzési megállapodásra épülve – az adott tagállamra vonatkozó mennyiségi és gyakorlati szállítási feltételeket határozza meg.

Az ilyen típusú, a tagállam és a gyártó között létrejövő konkrét megállapodásra példa az itt megtekinthető, a CureVac-kal kötött előzetes beszerzési megállapodás II. mellékletében (39-43. oldal) található minta. Ehhez hasonló mintákat minden előzetes beszerzési megállapodás tartalmaz.

Nyilvánosak-e a vakcinagyártókkal kötött szerződések?

Az Európai Bizottság a transzparencia híve az általa aláírt előzetes beszerzési megállapodások vonatkozásában. A Bizottság tavaly nyár óta folyamatosan és nyíltan kommunikál az előzetes beszerzési megállapodásokról (minden megkötött szerződésről sajtóközleményt adtunk ki, a Bizottság központi weboldalán pedig további részletes tájékoztatást adunk). Minderről a magyar sajtó is bőségesen beszámolt.

A szerződések nyilvánosságra hozatala ugyanakkor nem a Bizottságon múlik: szerződéses partnereink, azaz a vakcinagyártók üzleti érdekeikre hivatkozva a szerződéses feltételek bizalmas kezelését kötötték ki. Ezért jogilag csak partnereink hozzájárulásával lehetséges a megállapodások nyilvánosságra hozatala. Ennek fényében a Bizottság kapcsolatban van a vállalatokkal annak érdekében, hogy minél több előzetes beszerzési megállapodást megismerhessen a nyilvánosság. Közülük hármat az érintett cégek egyetértésével már nyilvánosságra is hoztunk, bár a vállalatok ragaszkodtak egyes bizalmas üzleti adatok kitakarásához: AstraZenecaCureVacSanofi-GSK.

Frissítés: a Bizottság a fentiekhez hasonlóan nyilvánosságra hozta a következő szerződéseket is: ModernaBioNTech/Pfizer első szerződésBioNTech/Pfizer második szerződés.

A tagállami konkrét megrendeléseknek a Bizottság nem részese, így azok nyilvánosságra hozatalában nem illetékes.

Milyen volumenű vakcinaszállítások várhatók a közös uniós beszerzés keretében?

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve törekszik arra, hogy az európaiak biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz jussanak, illetve hogy az oltóanyag-szállításokat jelentősen gyorsítsa. E törekvések egyik eredménye, hogy a Pfizer-BioNTech vakcinából a tervezettnél 4 millió adaggal több kerül kiszállításra a tagállamoknak még március folyamán.

A második negyedévben várható oltóanyag-szállítások volumene az első negyedéves mennyiség többszörösére tehető. December 26. és március 18. között a közös uniós beszerzés keretében mintegy 70 millió adag vakcinát szállítottak ki a tagállamokba, március végéig előreláthatólag 100 millió adagra emelkedik a gyártók által leszállított mennyiség, az áprilistól júniusig esedékes szállítások összmennyisége pedig várhatóan több mint 300 millió adag lesz.