Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Rétvári: az OECD-országok közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások

Ország

Az OECD államai közül Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben az oktatási kiadások – közölte Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke vasárnap az MTI-vel.

Rétvári Bence felidézte, hogy ebben a hónapban jelent meg az OECD éves oktatási jelentése, az “Education at a Glance” 2020-as kiadványa, mely ezen országok oktatási adatait mutatja be.

Az elemzés kitér a költségvetési oktatási kiadások alakulására is, amelyek 2012 és 2017 között az OECD országaiban átlagosan évi 1,3 százalékkal nőttek. Magyarországon ez az arány az OECD átlag több, mint háromszorosa, azaz 4 százalék volt – mutatott rá a KDNP alelnöke.

Kifejtette: a bővülésben jelentős szerepe volt az ebben az időszakban zajló 50 százalékos pedagógus béremeléseknek és a több mint 900 helyszínen zajló iskolai fejlesztéseknek. Ezzel az eredménnyel Törökország és Izland után Magyarország áll a tabella harmadik helyén, megelőzve többek között Németországot, Belgiumot, Ausztriát, Finnországot és Svédországot is. Az OECD által is visszajelzett növekvő oktatási ráfordítások is jelzik, hogy Magyarország folyamatosan tudja csökkenteni a különbséget Nyugat-Európához képest – mondta Rétvári Bence.

A kormánypárti politikus kitért arra is, a hároméves kortól kötelező óvodába járás bevezetésének is köszönhető, hogy Magyarországon a 3 és 5 évesek 92 százaléka vesz részt óvodai vagy általános iskolai nevelésben, míg ezzel szemben az OECD-átlag csak 88 százalék.

Ugyanilyen kedvezőek az arányok az egy pedagógusra jutó gyerekek számát tekintve: míg Magyarországon egy pedagógusra 12 gyerek jut, addig az OECD országokban átlagban 14 gyerek. Tehát a legtöbb OECD-országban ugyanannyi diákra jóval kevesebb tanár jut, mint hazánkban. A pedagógus-utánpótlás biztosítása láthatóan a legtöbb országban komoly feladat, de Magyarország eredményesebb ebben, mint sok, nálunk gazdagabb ország – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Megjegyezte: az elemzés kitért a koronavírus-járvány hatásaira is. A jelentés megállapította, hogy Magyarországon az osztálylétszámok megfelelnek az OECD-átlagnak, így a megfelelő óvintézkedések betartása mellett adottak az eredményes védekezés feltételei.

Bár a baloldal rendszeresen támadja a magyar oktatási rendszert, ugyanakkor az OECD adatai számokkal cáfolják a baloldal politikai állításait – mondta a KDNP alelnöke. Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány által hozott oktatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az oktatás számos területen gyorsabban tudott haladni, jobb eredményeket tudott elérni, mint a többi OECD-ország.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.