A kül- és biztonságpolitika terén való egységes fellépéssel lehet csak megvédeni Európa érdekeit, ezért el kell gondolkodni egy tényleges európai hadsereg létrehozásán – jelentette ki a német kancellár Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésének Európa jövőjéről folyatott vitájában kedden.
Angela Merkel beszédében hangsúlyozta, egy európai hadsereg nem a NATO ellenében jönne létre, hanem azzal együttműködve tevékenykedhetne. Létrehozása azt biztosítaná, hogy soha többet ne lehessen háború – húzta alá.
Arra emlékezetett, hogy a védelemre vonatkozó döntéshozatal meggyorsítása érdekében a tagországok részvételével egy európai biztonsági tanács létrehozására tett javaslatot, amelynek feladatai között lenne a fegyverrendszerek közös fejlesztése és a közös fegyverexport-politika kiépítése is az egységes fellépés érdekében.
“Saját kezünkbe kell venni sorsunkat, ha egységes közösségként fent akarunk maradni”
– fogalmazott a német kancellár.
Kiemelte, Európa erejének alapját a gazdasági siker adja, ez a feltétele annak, hogy hangját meghallják a világban.
“Ha gazdaságilag nem vagyunk erősek, akkor politikailag sem tudunk befolyást gyakorolni” – fogalmazott.
Angela Merkel beszédében kiemelte, a szolidaritás és a tolerancia Európa lelke. A toleranciára épülő szolidaritás feltétele minden működőképes közösségnek, köztük az Európai Uniónak, “a szolidaritás pedig mindig azt jelenti, hogy leküzdjük a nemzeti egoizmusokat”. A nemzeti szintű döntések ugyanis mindig kihatnak az egész közösségre, ezért a szolidaritás csak a mindenki iránt kifejezett felelősséggel járhat együtt.
“Csak úgy lehetünk európaiak, ha a teljes közösség értékeit és érdekeit megértjük és saját szükségleteinkkel azonos értékűnek tartjuk”
– húzta alá.
Aki a jogállamiság elveit kiüresíti a saját országában, aki csorbítja a civil társadalom jogait, csorbítja a sajtószabadságot, az nem csak a saját országában veszélyezteti a jogállamiságot, hanem egész Európában. Európa ugyanis csak jogállamiságon alapuló közösségként tud működni, amelyben mindenki ugyanúgy tiszteletben tartja a jogszabályokat – húzta alá a német kancellár.
Angela Merkel kiemelte, a migráció tekintetben Európa nem annyira egységes, mint amennyire szeretné. Véleménye szerint, minden Európainak haszna van abból, ha a tagországok segítik azokat a tagállamokat, amelyeket különösen érint a migrációs válság. Noha az egyes tagállamok történelmi tapasztalata befolyásolja a menekültek befogadásának politikáját, a szolidaritás jegyében mindent meg kell tenni a közös út megtalálása érdekében.
Kijelentette, szükség van egy közös európai határvédelemre, egy ellenőrzési mechanizmus kiépítésére, hogy tudni lehessen, ki tartózkodik az unió területén és ki hagyta már el Európát. Helyes a közösség határvédelmi ügynöksége, a Frontex fejlesztése, és hatékonysága érdekében bizonyos nemzeti hatáskörökről le kell mondani. Nem lehet ugyanis, hogy egyes tagországok a migráció tekintetében másként döntsenek – mondta.
“Közös mércéket kell kialakítani, különben nem tudjuk a feladatokat megoldani. A tolerancia és a szolidaritás az, amelyek a közös jövőt szavatolhatják, csak ezért érdemes dolgozni és harcolni. Meggyőződésem, hogy Európa az legjobb esélyünk a tartós jólétre, a tartós békére és a biztos jövőre”
– tette hozzá a német kancellár.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában a migrációs válságra utalva hangsúlyozta, Angela Merkelnek “igaza volt, cselekedetével utat mutatott a világ számra, amikor 2015-ben nem zárta le a határokat”.
Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetésével kapcsolatban pedig kijelentette, az unió nem akar “büntetőakciót” a szigetország ellen, és tiszteletben tartva a brit nép akaratát úgy az Egyesült Királyság, mint a kontinens számára előnyös megegyezésre törekszik – tette hozzá Juncker.
Manfred Weber az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője felszólalásában kijelentette, Európa jövője és egységének megőrzése érdekében fel kell hagyni végre azzal, hogy Brüsszelre hárítják a felelősséget. Sokkal jobb lenne ez Európának – mondta a frakcióvezető.
Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője a vita folyamán kijelentette, Orbán Viktor miniszterelnök “személyes keresztes hadjáratának és antiszemitizmusának tanúi vagyunk”, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapítója ellen, amely miatt az intézménynek be kell zárnia kapuit.
Véleménye szerint számos kívülről jelentkező kihívásnál fontosabb a belülről bomlasztó veszély, amely aláássa az Európai Unió stabilitását. Európa keleti és nyugati fele közötti megosztottság egyre nagyobb, a kontinens részben visszatér a vasfüggönyhöz és a berlini falhoz – tette hozzá.
Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában hangsúlyozta, a szegénységben élők számára fontos azt hangsúlyozni, hogy nincs kétsebességes Európa, és az unió elég erős ahhoz, hogy segítséget nyújtson számukra.
A képviselő egyebek mellett arra kérte a német kancellárt, biztosítsa, hogy a 2020 utáni hosszú távú uniós költségvetés biztosítsa az Európán belüli szegénység felszámolását. Csak ezt követően szabad az Európán kívüli, például az afrikai szegénység problémájáról beszélni
– húzta alá a néppárti képviselő.
Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő felszólalásában leszögezte, a kancellár és pártja, valamint az Európai Néppárt súlyos kudarcot vallott, amikor elmulasztotta kizárni soraiból a Fideszt és taktikai számításból megtűri Orbán EU-ellenes, illiberális kurzusát”.
Angela Merkelnek kulcsszerepe lehet ebben úgy, hogy teljes politikai súlyát latba veti, tekintélyét felhasználja “Orbánék kizárása és a hasonszőrű nacionalista szélsőségesek megfékezése érdekében” – fejtette ki Szanyi Tibor.
