Az Airbnb egyértelmű szabályozását szorgalmazza az EU-nál Bécs

Állásfoglalást nyújtott be a Régiók Európai Bizottságához az osztrák főváros kezdeményezésére több európai nagyváros, ebben a digitális gazdaság átfogó jogi szabályozását és a szabályok betartatását lehetővé tevő, egyértelmű, végrehajtható rendelkezéseket követelnek – tájékoztatta Bécs Külképviseleti Irodája kedden az MTI-t.

Európai Bizottság: a Juncker-terv 1,1 millió munkahely létrejöttét segítette

Körülbelül 1,1 millió munkahely létrejöttét segítette és 0,9 százalékkal járult hozzá az Európai Unió bruttó hazai termékének (GDP) növekedéséhez az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) – közölte kedden Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Romániában Kolozsvár lehet az első város, amely bevezeti a járművezető nélküli tömegközlekedési buszokat

Romániában Kolozsvár lehet az első város, amely bevezeti a járművezető nélküli tömegközlekedési buszokat, a helyi önkormányzat egy kísérleti projektet indított ennek érdekében – jelentette be hétfőn Emil Boc, a település polgármestere.

A környezettudatosság lesz az idei Európai Hulladékcsökkentési Hét központi témája

Egész Európában, így Magyarországon is november 16-24. között rendezik az Európai Hulladékcsökkentési Hét című eseménysorozatot, amelynek a környezettudatos szemléletformálás lesz a központi témája – közölte a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) hétfőn az MTI-vel.

Hétindító hírlevél az EP-ből: Brexit, Észak-Szíria, EU Tanács, 2020-as költségvetés Beérkező levelek x

Brexit: az EP Brexit-tárgyalócsoportja ma 15.00 órakor ülésezik. 18.00 órakor az Elnökök Értekezlete ülésezik a brit parlament döntésének megvitatása végett. EU Tanács: kedden vita Tusk és Juncker elnökök jelenlétében. Témák között lesznek a Brexit, klímaváltozás és az MFF. Juncker leköszönő EB-elnök felszólalása: vita kedden.  A vita kifejezetten Juncker elnök kérésére került fel a napirendre. 2020-as EU költségvetés: szerdán szavazás. […]

Megkezdi munkáját az Európai Munkaügyi Hatóság

Ma kezdi meg működését az Európai Munkaügyi Hatóság, mely kezdetben Brüsszelben, később viszont végleges székhelyén, Pozsonyban végzi majd tevékenységét. Ebből az alkalomból nyitóünnepségre kerül sor Brüsszelben, melyen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Peter Pellegrini, Szlovákia miniszterelnöke, valamint az Európai Bizottság két alelnöke – Valdis Dombrovskis és Maroš Šefčovič – és Marianne Thyssen uniós biztos […]

Áttekintés szakpolitikai területek szerint A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos e havi határozatait tartalmazó csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiknek. Ezeknek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását. A Bizottság által hozott legfontosabb határozatokat az alábbiakban ismertetjük szakpolitikai területek szerinti bontásban. A Bizottság emellett lezár 120 olyan ügyet, amelyre sikerült az érintett tagállamokkal közösen megoldást találni, így ezekben a Bizottságnak már nem kell folytatnia az eljárást. Az uniós kötelezettségszegési eljárásról további információk olvashatók a MEMO/12/12tájékoztatóban. Az összes határozatról a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tárából lehet tájékozódni. 1. Környezetvédelem (további információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Ana Crespo Parrondo – tel.: +32 229 81325) Indokolással ellátott vélemények A környezeti károkért viselt felelősség: a Bizottság felszólítja DÁNIÁT, hogy igazítsa ki nemzeti jogszabályait a környezeti felelősségről szóló irányelv teljes körű átültetése érdekében A Bizottság felszólítja Dániát, hogy a polgárok kellő szintű védelme érdekében megfelelően foglalja bele nemzeti jogába a környezeti felelősségre vonatkozó szabályokat. A környezeti felelősségről szóló irányelv (2004/35/EK irányelv) a környezeti károk megelőzése és felszámolása céljából megállapítja a környezeti felelősségnek a „szennyező fizet” elvén alapuló jogi keretrendszerét. A környezeti károk közé tartozik például a vizek, a védett fajok és természetes élőhelyek, illetve a talaj károsítása. Az irányelv értelmében kárfelszámolási intézkedésre kérhetik fel az illetékes hatóságot azok a természetes vagy jogi személyek, köztük a környezetvédelem ügyét támogató nem kormányzati szervezetek, amelyeket hátrányos módon érintenek vagy valószínűleg hátrányos módon fognak érinteni a környezeti károk. Dánia korlátozó meghatározást alkalmaz arra, hogy mely védett fajok és természetes élőhelyek esetében állapítható meg az irányelv értelmében vett környezeti kár, ami azt jelenti, hogy nem minden védett faj és természetes élőhely tartozik a jogszabály hatálya alá. A Dániában kialakított rendszer emellett nem biztosítja, hogy környezeti kár bekövetkezte esetén a szennyező köteles legyen azonnali korrekciós intézkedéseket hozni. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Dániának. Dániának két hónap áll a rendelkezésére, hogy eleget tegyen a szabályoknak. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet. Környezeti hatásvizsgálat: a Bizottság felszólítja LITVÁNIÁT, hogy igazítsa ki nemzeti jogszabályait A Bizottság felszólítja Litvániát, hogy a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (2014/52/EU irányelv) módosításainak figyelembevétele érdekében igazítsa ki nemzeti jogszabályait. A szóban forgó irányelv célja annak biztosítása, hogy a nagy valószínűséggel jelentős környezeti hatással járó projektek esetében még a jóváhagyás előtt megfelelő hatásvizsgálatra kerüljön sor. Az Európai Bizottság 2017 júliusában indított kötelezettségszegési eljárást Litvániával szemben. A hatásvizsgálatra vonatkozó új rendelkezések egyelőre nem épültek be teljes mértékben a nyersanyag-kitermelési ágazatot szabályozó litván jogszabályokba, mivel az érintett jogszabályok felülvizsgálata folyamatban van. A Bizottság ezért most indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Amennyiben Litvánia az indokolással ellátott vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. Állatjólét: a Bizottság felszólítja SZLOVÉNIÁT, hogy megfelelően iktassa törvénybe a laboratóriumi állatok védelmére vonatkozó intézkedéseket A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Szlovéniának, amiért az a laboratóriumi állatokra vonatkozó irányelv több rendelkezését nem ültette át megfelelően nemzeti jogába – számos nemzeti rendelkezés ugyanis pontatlan, nem teljes vagy nem egyértelmű. A 2017. júliusi felszólító levél nyomán megkezdett jogszabálymódosítások jelentős késedelmet szenvednek. A tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló uniós jogszabályok (2010/63/EU irányelv) 2010 szeptemberében kerültek elfogadásra, és a megállapodás értelmében 2012. november 10-ig kellett átültetni azokat a nemzeti jogba. Az irányelv az állatjólét magas szintjét biztosítja, miközben megőrzi a belső piac megfelelő működését. A szóban forgó uniós szabályok célja az is, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel kísérletekben, illetve előírják, hogy ahol lehet, alkalmazzanak más megoldásokat. Amennyiben Szlovénia az indokolással ellátott vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. Levegőminőség: a Bizottság felszólítja FINNORSZÁGOT, hogy igazítsa ki nemzeti jogszabályait A Bizottság álláspontja szerint Finnország nem ültette át a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló ((EU) 2016/2284) irányelvet az ország egész területére kiterjedően, mivel Åland régióban nem létezik az irányelvet átültető és annak követelményeit alkalmazó jogszabály.Az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelv, amely 2016. december 31-én lépett hatályba, a Tiszta levegőt Európának program 2030-as célkitűzéseinek elérését szolgáló legfőbb jogalkotási eszköz. Az irányelv nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásokat ír elő a 2020 és 2029 közötti, illetve a 2030 utáni időszakra a savasodásért, az eutrofizálódásért, illetve a talajközeli ózonért felelős öt szennyező anyag (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek, ammónia és finomrészecskék) tekintetében. Ezek az anyagok jelentős negatív hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre. A cél az, hogy 2005-höz képest a felére csökkenjenek a levegőszennyezés egészségügyi hatásai. A Bizottság mindezek alapján úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Finnországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügyet. Tengeri környezet: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, CIPRUST, LITVÁNIÁT, MÁLTÁT és ÍRORSZÁGOT, hogy tegyenek eleget a tengervizeik védelmével kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségüknek A Bizottság nyomatékosan felszólítja Bulgáriát, Ciprust, Litvániát, Máltát és Írországot, hogy tegyenek eleget a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (2008/56/EK irányelv) szerinti, a tengervizek környezeti állapotára vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeiknek. Az irányelv átfogó keretet biztosít az EU tengereinek és óceánjainak védelméhez, és lehetővé teszi természeti erőforrásaik fenntartható kezelését. A tagállamok 2008 júniusában megállapodtak abban, hogy 2018. október 15-ig felülvizsgálják és naprakésszé teszik az érintett vizek környezeti állapotára, az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásaira, a jó környezeti állapot meghatározásához használt mutatókra, valamint az általuk kitűzött környezetvédelmi célokra vonatkozó értékelésüket. A felsorolt tagállamok az előírt határidőn belül nem küldtek jelentést a Bizottságnak. Ezért a Bizottság felszólító levelet küldött nekik, és ezzel megindította a kötelezettségszegési eljárást velük szemben. A felszólító levélre adott válaszában Írország ígéretet tett arra, hogy 2019 végéig elkészíti a felülvizsgálat tervezetét, és várhatóan 2020 márciusának végéig benyújtja a Bizottságnak a felülvizsgált jogszabály végleges szövegét. Bulgária azt vállalta, hogy 2020. június 30-ig nyújtja be a felülvizsgálat eredményét a Bizottságnak, Málta pedig 2019. december 31-re ígérte a hivatalos értesítést. Ciprus hatóságai elismerték, hogy késedelmet szenvedett a szükséges dokumentumok felülvizsgálata és benyújtása, de kijelentették, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jelentéseket a lehető leghamarabb továbbítsák. Litvánia várhatóan 2020 januárjának végéig véglegesíti az irányelv által előírt aktualizálásokat. Mivel a határidő lejárta óta nem érkezett be egyetlen jelentés sem, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld az ügyben. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy megtegyék a szükséges lépéseket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az ügye(ke)t. Felszólító levelek Környezeti hatásvizsgálat: a Bizottság felszólítja DÁNIÁT, SVÉDORSZÁGOT, GÖRÖGORSZÁGOT, AUSZTRIÁT, LUXEMBURGOT, PORTUGÁLIÁT, SZLOVÉNIÁT, SZLOVÁKIÁT és HORVÁTORSZÁGOT, hogy igazítsák ki nemzeti jogszabályaikat A Bizottság sürgeti Dániát, Svédországot, Görögországot, Ausztriát, Luxemburgot, Portugáliát, Szlovéniát és Horvátországot, hogy nemzeti jogszabályaikat hozzák összhangba a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvvel (2011/92/EU irányelv, KHV-irányelv). Az irányelv előírja a köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásának értékelését azok engedélyezése előtt. Az uniós tagországok 2014 áprilisában új uniós jogszabályokat fogadtak el (2014/52/EU irányelv), csökkentve az adminisztratív terheket és növelve a környezetvédelem szintjét, egyúttal a magán- és állami beruházásokra vonatkozó üzleti döntéseknek stabilabb, kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb környezetet teremtve. Dánia esetében a hiányosságok között említendő a projektek jogalkotási aktusokkal való elfogadására vonatkozó nemzeti szabályok nem egyértelmű volta, a nyilvánossággal és a hatóságokkal folytatott konzultációra vonatkozó rendelkezések nem megfelelő végrehajtása, valamint az engedélyezési határozatok előírt tartalmára vonatkozó nem megfelelő nemzeti rendelkezések. Svédország esetében a hiányosságok között szerepelnek az irányelvben felsorolt számos projektkategória átvilágítására és engedélyezésére vonatkozó nem megfelelő nemzeti követelmények, a nyilvánossággal és a hatóságokkal folytatott konzultációra vonatkozó rendelkezések nem megfelelő végrehajtása, valamint az engedélyezési határozatok előírt tartalmára vonatkozó nem megfelelő nemzeti rendelkezések. Görögország ugyancsak elmulasztotta átültetni vagy nem megfelelően ültette át a KHV-irányelv több rendelkezését. A görög jogszabályok értelmében a KHV-irányelv nem vonatkozik automatikusan minden nemzeti védelmi projektre. Ugyanakkor a KHV-irányelv értelmében csak a projekt eseti vizsgálata alapján lehet azt kizárni a jogszabály hatálya alól, és kizárólag abban az esetben, ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a KHV-eljárás alkalmazása káros hatással lenne a védelmi vagy polgári vészhelyzetekhez kapcsolódó célokra. Emellett nem alkotott olyan jogi rendelkezést, amely arra kötelezné a görög hatóságokat, hogy amikor a Görög Köztársaság érintett tagállam egy másik tagország területén zajló projektben, tájékoztatnia kell saját közvéleményét a másik tagállam által hozott döntésekről. Ausztria esetében az ügy a módosított KHV-irányelvet átültető osztrák törvény számos problémás vonatkozását érinti. Egyúttal kapcsolódik a Bíróságnak az egyes projektek értékelési küszöbértékeire vonatkozó releváns ítélkezési gyakorlatához. A probléma elsősorban olyan, nem megfelelő küszöbértékeket érint, amelyek kizárják a kőolaj és a földgáz kitermeléséhez (C-531/13), az erdőirtáshoz (C-329/17) és a várostervezéshez kapcsolódó projekteket az irányelv hatályából. Az ügy foglalkozik a „különleges közérdek” körébe tartozó infrastrukturális projektekről 2019-ben elfogadott új osztrák törvénnyel (Standortentwicklungsgesetz) is. Luxemburg esetében aggályok merültek fel a nyilvánosság részvételét biztosító eljárásokkal kapcsolatban. Az ügy keretében a Bizottság tisztázni szeretné azt, hogy az 1964. évi vidékfejlesztési törvény lehetőséget ad-e a nyilvánosság véleményének kikérésére, mivel az nem rendelkezik elektronikus nyilvános konzultációról vagy a nyilvánosság elektronikus úton történő bevonásáról, miközben a KHV-jelentés részét képezi a közzétett dokumentációnak. Portugália esetében a Bizottság több hiányosságot is feltárt a módosított KHV-irányelv átültetése céljából elfogadott jogszabályokban. A legfontosabb tisztázandó kérdések az irányelv hatálya, a nyilvános konzultációra, illetve a határokon átnyúló környezeti hatásvizsgálati eljárásokra vonatkozó szabályok, valamint a mellékletekben felsorolt egyes projektek meghatározása. Szlovéniában a fő hiányosságok a következők: a határokon átnyúló eljárásokhoz kapcsolódó határidők, az illetékes hatóságok azon kötelezettségének hiánya, hogy figyelembe vegyék a környezeti hatások előzetes ellenőrzésének vagy értékelésének eredményeit, valamint azon követelmények nem megfelelő átültetése, amelyek értelmében a nyomonkövetési paramétereket hozzá kell igazítani a projekt jellegéhez, helyszínéhez és méretéhez, illetve a környezetre gyakorolt hatásának nagyságrendjéhez. A szlovén jogszabályok továbbá nem írnak elő kellő szankciókat a KHV-irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének esetére. Szlovákia esetében a hiányosságok elsősorban a határozatok időben történő elfogadásához, a potenciális összeférhetetlenségekhez, valamint a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók hiányához kapcsolódnak. Horvátország esetében az új horvát jogszabályok külön eljárást vezetnek be az olyan projektek engedélyezésére, amelyek a vízfolyások és egyéb felszíni víztestek megújuló üledékeiből való kavics- és homokkitermelésre irányulnak. A Bizottság álláspontja szerint ez a jogszabály nyilvánvalóan sérti az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK tanácsi irányelv), a víz-keretirányelv (2000/60/EK irányelv) és a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv rendelkezéseit, mivel azt eredményezi, hogy egyes, kavics- és homokkitermelésre irányuló projektek mentesülnek a vizek állapotának és a kitermelés környezeti hatásainak értékelésére vonatkozó követelmények alól. A Bizottság ezért a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld az érintett tagállamoknak, és két hónapot biztosít számukra, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Tengeri környezet: a Bizottság felszólítja FINNORSZÁGOT, hogy gondoskodjon tengervizeinek védelméről A Bizottság nyomatékosan felszólítja Finnországot a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (2008/56/EK irányelv) előírásainak helyes alkalmazására. Az irányelv átfogó keretet biztosít az EU tengereinek és óceánjainak védelméhez, és lehetővé teszi természeti erőforrásaik fenntartható kezelését. A Bizottság álláspontja szerint Finnország nem ültette át megfelelően az irányelv követelményeit a nemzeti jogba, különös tekintettel arra, hogy milyen elemeket kell figyelembe venni a tengervizek állapotának felmérésekor, a környezetvédelmi célok meghatározásához és az érintett vizekre vonatkozó tengervédelmi stratégiák kidolgozása során. Ezért a Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Finnországnak, és két hónapot biztosít a válaszadásra. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Hulladék: a Bizottság nyomatékosan felszólít 15 tagállamot, hogy tegyenek eleget a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek A hulladékokra vonatkozó uniós jogszabályok előírják, hogy a tagállamok kötelesek adatokat szolgáltatni a Bizottságnak. A mai napig összesen 15 tagállam elmulasztotta teljesíteni a különféle jogszabályokban – többek között az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvben, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló irányelvben, az elhasználódott járművekről szóló irányelvben, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvben, valamint a hulladékszállításról szóló rendeletben – előírt kötelezettségeit.Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv értelmében a tagállamok kötelesek a tárgyidőszak végét követő néhány hónapon belül a Bizottság által meghatározott struktúra szerint jelentést benyújtani a Bizottságnak a kitűzött célok megvalósítása felé tett lépésekről. A tagállamoknak részletes leírást is kell mellékelniük a Bizottságnak arról, hogy hogyan állították össze az adatokat. Románia, Málta és Svédország eddig nem teljesítette kötelezettségeit, mivel a 2015. évi jelentéseiket nem bocsátották rendelkezésre. Az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv értelmében a tagállamok az adott év végét követő néhány hónapon belül kötelesek a Bizottságnak jelentést tenni az irányelv által meghatározott begyűjtési arányokról, és a jelentésben ki kell térni a begyűjtési arány kiszámításához szükséges adatok előállításának módjára is. A tagállamoknak jelentést kell készíteniük az adott naptári évben elért újrafeldolgozási szintről, valamint arról, hogy az irányelv mellékletében említett újrafeldolgozási hatékonysági mutatók teljesültek-e. A mai napig Románia, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Málta, Görögország, Svédország, Szlovénia, Litvánia, Hollandia, Spanyolország, Magyarország, Írország és Portugália nem teljesítette e kötelezettségét a 2016. és/vagy a 2017. évre. Az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv értelmében a tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottság felé az irányelvben meghatározott célok kapcsán, megfelelően ismertetve a felhasznált adatokat. Románia, Dánia és Szlovénia mindeddig nem tett eleget e kötelezettségének, mivel a 2015., illetve 2016. évi jelentését nem nyújtotta be. A hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak a hulladékszállításról szóló rendelet alkalmazásáról. Románia a mai napig nem nyújtotta be 2017. évi jelentését. Végezetül pedig a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv előírja a tagállamoknak, hogy a tárgyév végétől számított 18 hónapon belül bocsássák a Bizottság rendelkezésére a csomagolási hulladékra vonatkozó hasznosítási és újrafeldolgozási célértékek végrehajtásával kapcsolatos adatokat, a Bizottság által meghatározott formátumban, továbbá hogy juttassák el a Bizottságnak az adatgyűjtés módjának megfelelő ismertetését is (úgynevezett „minőségellenőrzési jelentés”). Litvánia eddig nem nyújtotta be 2016. évi minőségellenőrzési jelentését. A Bizottság mindezek alapján úgy határozott, hogy mind a tizenöt tagállamnak felszólító levelet küld. Amennyiben azok két hónapon belül nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt adhat ki. Állatjólét: a Bizottság felszólít 4 tagállamot, hogy megfelelőképpen léptessen életbe intézkedéseket a laboratóriumi állatok védelmére A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Dániának, Finnországnak, Ausztriának és Lettországnak a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó uniós szabályozás (2010/63/EU irányelv) nemzeti jogba történő átültetésének hiányosságai miatt. Az irányelvet 2010 szeptemberében fogadták el, és az a megállapodás született, hogy az uniós szabályokat 2012. november 10-ig kell átültetni a nemzeti jogba. Az irányelv az állatjólét magas szintjét biztosítja, miközben megőrzi a belső piac megfelelő működését. A szóban forgó uniós szabályok célja az is, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel kísérletekben, illetve előírják, hogy ahol lehet, alkalmazzanak más megoldásokat. Dánia esetében a nemzeti jogszabályok hiányosságai között szerepel az egyfelől a gazdasági szereplők, másfelől az egyes projektek esetében előírt engedélyezési követelmények helytelen törvénybeiktatása, a projektkérelmek engedélyezésének közigazgatási eljárásaira vonatkozó nem megfelelő szabályozás, továbbá az állatok gondozásával és a laboratóriumi tesztekkel foglalkozó személyzetre vonatkozó követelmények elégtelensége. Finnország esetében a hiányosságok magukban foglalják a projektkérelmek engedélyezésének közigazgatási eljárásaira vonatkozó nem megfelelő szabályozást, a felhasznált állatokról rögzítendő adatokra vonatkozó szabályok helytelen törvénybeiktatása, valamint az állatok elhelyezésére és gondozására vonatkozó nem megfelelő előírások. Ausztria esetében az irányelv ausztriai átültetése nem teljes mértékben kielégítő. A legfőbb problémák a személyzet kompetenciáira és az állatorvos kijelölésére vonatkozó kötelezettségekhez, valamint a projektértékelésre vonatkozó szabályokhoz kapcsolódnak. Lettország esetében a nemzeti jogszabályok hiányosságai között említendő a jogszabály tárgyára és hatályára, illetve egyes állatok felhasználására vonatkozó, továbbá bizonyos, az engedélyezéshez kapcsolódó rendelkezések nem megfelelő átültetése. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Ügylezárás Hulladék: a Bizottság a Bíróság ítéletének végrehajtását követően lezárja a SZLOVÁKIÁVAL szemben folyó eljárást 2018. július 4-én az Európai Unió Bírósága meghozta ítéletét a C-626/16 sz., Bizottság kontra Szlovákia ügyben, amelynek tárgya az volt, hogy Szlovákia nem hajtotta végre a Szlovák Köztársasággal szemben a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 14. cikke a) és c) pontja szerinti kötelezettségeinek elmulasztása miatt indított C-331/11. sz., Bizottság kontra Szlovákia ügyben 2013. április 25-én hozott bírósági ítéletet. A Bíróság elrendelte, hogy Szlovákiának 1 000 000 euró átalánybírságot kellett fizetnie, amely az uniós jog hasonló megsértésének jövőbeni megismétlődését volt hivatott megelőzni. A szlovák hatóságok által benyújtott bizonyítékok szerint a Považský Chlmec településnél található hulladéklerakó 2a. és 2b. részét a hulladéklerakókról szóló irányelv 13. cikkének megfelelően 2018. július 31-én bezárták, ugyanezen hulladéklerakó 2c. részét pedig 2018. december 28-án zárták be. Az irányelv 13. cikke követelményeket állapít meg a hulladéklerakók bezárási eljárása és az utógondozási eljárások tekintetében. Mivel Szlovákia 2018. december 27-ig nem felelt meg ezeknek, napi kényszerítő bírságot is kellett fizetnie, összesen 885 000 euró összegben. Mivel mára a Považský Chlmec-i hulladéklerakó valamennyi részét bezárták, teljesült a C-331/11. sz. ügyben hozott ítéletnek való megfelelés, és a Bizottság le tudja zárni az ügyet. 2. Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió (további információk: Vanessa Mock – tel.: +32 229 56194, Guillaume Mercier – tel.: +32 229 80564) Indokolással ellátott vélemények Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság felszólít 8 tagállamot, hogy alkalmazzák a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó új uniós szabályokat A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Ciprusnak, Görögországnak, Luxemburgnak, Portugáliának, Romániának, Szlovéniának, Spanyolországnak és Svédországnak, amiért nem tettek eleget a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó uniós szabályok (az (EU) 2016/2341 irányelv – IORP II. irányelv) átültetésére vonatkozó kötelezettségüknek. Az irányelv átfogó szabályozási keretet biztosít a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységére és felügyeletére vonatkozóan. A tagállamoknak 2019. január 13-ig kellett átültetniük az uniós szabályokat nemzeti jogszabályaikba. Ciprus, Görögország, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország azonban egyelőre nem értesítette a Bizottságot az ehhez szükséges nemzeti intézkedésekről. Amennyiben a tagállamok az indokolással ellátott véleménytől számított két hónapon belül nem jelentik be az irányelv végrehajtását biztosító intézkedéseket, a Bizottság úgy határozhat, hogy az érintett tagállamok ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy teljes körűen alkalmazza a biztosítási értékesítésre vonatkozó új uniós szabályokat Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak, amiért az nem tett eleget a biztosítási értékesítésről szóló irányelv rendelkezéseinek teljes körű alkalmazására vonatkozó kötelezettségének. A Bizottság nevezetesen felszólítja Spanyolországot, hogy vezesse be a biztosítási szerződések aláírását megelőzően a fogyasztóknak nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó új követelményeket, illetve a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítéséhez kapcsolódó új fogyasztóvédelmi normákat átültető rendelkezéseket. Összességében a biztosítási értékesítésről szóló irányelv célja a biztosítási termékek Unión belüli értékesítésének jobb szabályozása. Az új szabályok a biztosítási termékek minden értékesítőjére vonatkoznak, ideértve a weboldalakon keresztül, illetve az áruk vagy szolgáltatások kiegészítéseként történő értékesítést is. Nagyobb átláthatóságot biztosítanak a biztosítási termékek ára és költségei tekintetében, és magasabb szintű garanciát nyújtanak a fogyasztóknak arra, hogy az igényeiknek megfelelő termékeket kínáljanak nekik. A Bizottság kiegészítő indokolással ellátott vélemény formájában intézte megkeresését Spanyolországhoz, miután 2019. március 8-án egy első indokolással ellátott véleményt küldött a tagállamnak. Amennyiben Spanyolország két hónapon belül nem jelenti be az irányelv végrehajtását biztosító intézkedéseket, a Bizottság úgy határozhat, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. Szolvencia II. irányelv: a Bizottság felszólítja ROMÁNIÁT, hogy módosítsa a bankszanálásra vonatkozó jogszabályait A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Romániának, amiért az nem ültette át nemzeti jogába a banki hitelezők kielégítési sorrendjéről szóló (EU) 2017/2399 irányelvet, amely módosította a hitelintézetek helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvet (2014/59/EU irányelv). A banki hitelezők kielégítési sorrendjéről szóló irányelv előírja a tagállamoknak, hogy módosítsák a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helyét. Ez válság esetén megkönnyíti a szanálási hatóságoknak a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok feltőkésítését, és egyúttal garantálja, hogy mindez minimális hatást fejtsen ki a pénzügyi stabilitásra és az adófizetőkre. A tagállamoknak az irányelvet át kellett ültetniük nemzeti jogukba, és 2018. december 29-ig meg kellett küldeniük a Bizottságnak a vonatkozó intézkedések szövegét. Románia a mai napig nem hozta meg az átültető intézkedéseket. Amennyiben a román hatóságok két hónapon belül nem adnak kielégítő választ, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság nyomatékosan felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy alkalmazza a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak, amiért az nem tett eleget a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelv ((EU) 2015/2366 irányelv) valamennyi rendelkezésének alkalmazására irányuló kötelezettségének. Az említett irányelv korszerűsíti az uniós pénzforgalom jogi keretét, például szigorú követelményeket vezetve be az elektronikus kifizetések és a fogyasztók pénzügyi adatainak védelme tekintetében, egyúttal megnyitva az uniós pénzforgalmi piacot az új típusú pénzforgalmi szolgáltatásokat kínáló vállalatok előtt. Az irányelv emellett tiltja a túlárazást, azaz a fogyasztói hitel- vagy betéti kártyákkal történő fizetések esetében akár a boltokban, akár az interneten felszámított járulékos díjakat. Az Európai Bizottság 2018 márciusában felszólító levelet küldött Spanyolországnak. Spanyolország a mai napig nem ültette át teljes körűen az irányelvet nemzeti jogába, jóllehet a tagállamok megállapodása értelmében ennek határideje 2018. január 13. volt. A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak, amelyben felkéri a tagállamot, hogy jogszabályait hozza összhangba az uniós joggal. Amennyiben Spanyolország nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket két hónapon belül, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé utalhatja az ügyet. Felszólító levelek Pénzügyi szolgáltatások: a Bizottság felszólítja ROMÁNIÁT a biztosítási termékek más tagállamokból származó forgalmazók általi értékesítésére vonatkozó uniós szabályok betartására Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Romániának a biztosítási termékek más tagállamokból származó értékesítők általi értékesítésének feltételeivel kapcsolatban. A Bizottság nyomatékosan felszólítja Romániát, hogy módosítsa azokat a román jogszabályokat, amelyek korlátozó feltételeket állítanak a külföldi biztosításértékesítők elé, akik a román polgároknak kívánnak termékeket értékesíteni. A román jogszabályok értelmében a külföldi biztosításértékesítőknek mindig együtt kell működniük egy román értékesítővel, és csak egyszeri alapon, egy román ügyfél kifejezett kérésére értékesíthetnek termékeket. E feltételek megakadályozzák, hogy a biztosításértékesítők ténylegesen élhessenek alapvető szolgáltatási szabadságukkal a belső piacon. Ha a román hatóságok két hónapon belül nem adnak kielégítő választ, a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. 3. Belső piac, valamint ipar-, vállalkozás- és kkv-politika (további információk: Lucia Caudet – tel.: +32 229 56182, Sophie Dupin de Saint Cyr – tel.: +32 229 87278) Indokolással ellátott vélemények Védjegyek: a Bizottság felkér 7 tagállamot a védjegyirányelv nemzeti jogba való átültetésére A Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Bulgáriának, Ciprusnak, Franciaországnak, Görögországnak, Lettországnak, Romániánakés Szlovéniának, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket a védjegyirányelv ((EU) 2015/2436 irányelv) teljes körű átültetése érdekében. Ezt megelőzően, 2019 márciusában már kiegészítő indokolással ellátott véleményt küldött e tagállamoknak. Az irányelv fontos lépést jelent az uniós védjegyjog korszerűsítése és további harmonizációja szempontjából. Számos jelentős változást hoz, többek között a védjegy digitális korhoz igazított, felülvizsgált meghatározását, a védjegy lajstromozását kizáró új okokat, a hamisított tranzitárukra vonatkozó új szabályokat, valamint a védjegyekkel kapcsolatos eljárásoknak az uniós tagállamok közötti harmonizálására irányuló új rendelkezéseket. A tagállamoknak 2019. január 14-ig kellett átültetniük az irányelvet a nemzeti jogszabályaikba. Az érintett tagállamok vagy nem értesítették a Bizottságot az irányelv átültetésére irányuló intézkedésekről, vagy elmulasztották annak teljes körű átültetését. A szóban forgó tagállamoknak mostantól két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozzák az indokolással ellátott véleménynek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. Kielégítő válasz hiányában az Európai Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az érintett tagállamok ellen. Nyomástartó berendezések: A Bizottság felszólítja HOLLANDIÁT, hogy tegyen eleget a nyomástartó berendezések biztonságosságát garantáló uniós szabályoknak A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Hollandiának, amelyben felkéri a nyomástartó berendezésekről szóló irányelv (2014/68/EU irányelv) megfelelő átültetésére, miután 2018 márciusában felszólító levelet küldött a tagállamnak. Az irányelv a nyomástartó berendezések széles körére terjed ki, köztük olyan ipari felhasználásra szánt berendezésekre, mint a kompresszorokra és hőcserélőkre, valamint olyan fogyasztási cikkekre, mint a tűzoltó készülékek és a nyomástartó főzőedények. Az irányelv biztosítja a nyomástartó berendezések biztonságosságát, egyértelműsíti a gyártó, az importőr és a forgalmazó felelősségét, és meghatározza az ilyen termékeknek a megfelelőségértékelő szervezetek általi felügyeletére vonatkozó szabályokat. A Bizottság úgy véli, hogy az irányelv átültetése céljából elfogadott holland nemzeti intézkedés kibővíti annak hatályát egyes olyan létesítményekre, amelyekre az irányelv nem lenne alkalmazandó. Ezáltal ez a nemzeti intézkedés meghiúsítja az irányelv összes tagállamban való megfelelő, egységes és hatékony végrehajtását. Hollandiának két hónap áll rendelkezésre, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság Hollandia ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti. Felszólító levelek Szakmai képesítések: a Bizottság felszólítja BELGIUMOT és SPANYOLORSZÁGOT, hogy tegyenek eleget a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó uniós szabályoknak A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy kiegészítő felszólító levelet küld Belgiumnak és Spanyolországnak a nemzeti jogszabályoknak és gyakorlatoknak a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós szabályokkal (a 2013/55/EU irányelvvel módosított 2005/36/EK irányelvvel) való összehangolása ügyében. Az EU korszerű rendszert hozott létre, amely segít rugalmasabbá tenni a munkaerőpiacokat, és tovább könnyíti a tagállamok közötti szolgáltatásnyújtást. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok megfelelően hajtsák végre és alkalmazzák ezt a rendszert annak érdekében, hogy az egyes szakmák maradéktalanul élvezhessék annak előnyeit. Konkrétabban a Bizottság Belgium esetében az általános ápolói képzési programok uniós szabályoknak való megfelelésével, Spanyolország esetében pedig a hiteles fordítókra és tolmácsokra vonatkozó szabályozás megfelelőségével foglalkozik. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság felvetéseire, ellenkező esetben a Bizottság következő lépésként indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Közbeszerzések: A Bizottság információt kér 4 tagállamtól nemzeti közbeszerzési és koncessziós szabályaikról A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Észtországnak, Lettországnak, Litvániának és Portugáliának azzal kapcsolatban, hogy nemzeti joguk megfelel-e a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó uniós szabályoknak. Az új szabályokat (2014/24/EU,2014/25/EU és 2014/23/EU irányelv) a tagállamoknak 2016. április 18-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba. A Bizottság a felszólító leveleket a nemzeti jogszabályok uniós irányelveknek való megfelelőségét vizsgáló megfelelőségi ellenőrzések eredményeképpen küldte az érintett tagállamoknak. Ezzel kapcsolatban 2019 januárjában 15 tagállam kapott felszólító levelet. A mai határozatok az összes tagállamra kiterjedő első ellenőrzési fordulót egészítik ki azáltal, hogy azokkal a tagállamokkal foglalkoznak, amelyek esetében az átültetés jelentős késedelemmel zárult le, és ezért az értékelés kitolódott. Mindez nincs hatással az első körbe tartozó esetek 2019 januárja óta folyó esetleges utánkövetési intézkedéseire. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság felvetéseire. Ellenkező esetben a Bizottság következő lépésként indokolással ellátott véleményről határozhat. 4. Jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti egyenlőség (további információk: Christian Wigand – tel.: +32 229 62253, Sara Soumillion – tel.: +32 229 67094) Keresetindítás az Európai Unió Bíróságán Jogállamiság: a bírák politikai ellenőrzéssel szembeni védelme érdekében az Európai Bizottság a Bíróság elé terjeszti a Lengyelország elleni eljárást A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy a Bíróság elé utalja Lengyelország ügyét a lengyel bírákra vonatkozó új fegyelmi rendszerrel kapcsolatban és kéri az ügy gyorsított eljárásban való elbírálását. A Bizottság 2019. április 3-án kötelezettségszegési eljárást indított azzal az indokkal, hogy az új fegyelmi rendszer aláássa a lengyel bírák függetlenségét, és nem biztosítja a bírák politikai befolyástól való védelméhez szükséges, az Európai Unió Bírósága által előírtaknak megfelelő garanciákat. A lengyel jog ugyanis lehetővé teszi, hogy fegyelmi vizsgálatnak vessék alá a rendes bírósági bírákat, illetve eljárást indítsanak vagy szankciókat alkalmazzanak velük szemben a bírósági határozataik tartalma alapján, ideértve azt is, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikkében biztosított jogukkal élve előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulnak az Európai Unió Bíróságához. Ezen túlmenően az új fegyelmi rendszer nem garantálja a Legfelsőbb Bíróságon belül létrehozott fegyelmi tanács függetlenségét és pártatlanságát, mivel az kizárólag a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács által kiválasztott bírákból áll, amely maga is a lengyel parlament (Szejm) által kinevezett testület. Továbbá az új fegyelmi rendszer nem biztosítja, hogy első fokon „törvényben meghatározott” bíróság határozzon a rendes bírósági bírák elleni fegyelmi eljárásokról. Ehelyett a fegyelmi tanács elnökét hatalmazza fel arra, hogy eseti alapon és szinte korlátlan mérlegelési jogkörrel döntsön arról, hogy az elsőfokú fegyelmi bíróság tárgyal-e egy rendes bírósági bíróval szemben indított adott ügyet. Az új rendszer már nem garantálja, hogy az ügyeket észszerű időn belül feldolgozzák, és ezért az igazságügyi miniszer a rendes bíróságok bíráival szemben indított vádakat az általa kinevezett fegyelmi megbízottakon keresztül függőben tarthatja. Az új rendszer továbbá kihat a rendes bírósági bírák védelemhez való jogára is. Összefoglalva, a bírák nem függetlenek a politikai befolyástól és ezért sérül a bírói függetlenség elve. A Bizottság 2013. április 3-án felszólító levelet küldött az ügyben Lengyelországnak. A tagállamtól kapott válasz alapos elemzését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a válasz nem enyhíti a jogi aggályokat, és a folyamat következő lépéseként 2019. július 17-én indokolással ellátott véleményt küldött Lengyelországnak. Lengyelország legutóbbi válasza szintén nem oszlatta el a Bizottság aggályait. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. Tekintettel a fegyelmi rendszernek a bírák függetlenségére gyakorolt lehetséges hatására, megalapozott a gyorsított eljárás iránti kérelem annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb jogerős ítélet születhessen. Ez összhangban áll a Bizottság 2019. július 17-i közleményével („Az Unión belüli jogállamiság megerősítése – Intézkedési terv”) is, amely hangsúlyozza, hogy a Bizottság – jelenlegi jogérvényesítési megközelítésére és az Európai Bíróság alakuló ítélkezési gyakorlatára alapozva – a jogállamisággal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások során stratégiai megközelítést fog követni, és szükség esetén gyorsított eljárást és ideiglenes intézkedéseket kérelmez. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt.https://europa.eu/rapid/press-release_IP-19-4189_hu.htm Indokolással ellátott vélemény A hátrányos megkülönböztetés tilalma: a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld SZLOVÁKIÁNAK, amelyben sürgeti, hogy a tagállam feleljen meg a roma iskolás gyerekekkel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályoknak Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Szlovákiának és felszólítja az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályok betartására. A faji egyenlőségről szóló uniós irányelv tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést az élet számos kulcsfontosságú területén, beleértve az oktatást. Szlovákiában ugyanakkor a roma gyerekek aránytalanul nagy része jár mentális fogyatékkal élő gyermekek számára létesített speciális iskolába vagy osztályba, de a többségi oktatásban is számos formája létezik az elszigetelésnek, ahol külön roma osztályokat vagy roma iskolákat létesítenek. A 2015 áprilisi felszólító levelet követően Szlovákia több intézkedést is hozott a probléma megoldására. Ugyanakkor az intézkedések alapos értékelése és a helyzet helyszíni megfigyelése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy még nem elégségesek a helyzet orvoslására. Az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés az iskolákban továbbra is súlyos probléma. Szlovákiának két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon és megtegye a szükséges lépéseket; ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben. Felszólító levelek Polgári igazságszolgáltatás: a Bizottság felszólítja ROMÁNIÁT, hogy jelentse be a követelésbehajtásra vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Romániának, amiért az nem jelentette be a más tagállamban található adósok tartozásának behajtására vonatkozó uniós szabályoknak (az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló 655/2014/EU rendelet) való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket. A követelésbehajtás különösen is kihívást jelent a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, mivel évente közel egymillió kkv küzd tagállamközi adósságokkal kapcsolatos problémákkal az EU-ban. A 2017 januárjában hatályba lépett rendelet bevezeti az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzést (számlazárolási végzés), amely az adós bankszámláján lévő pénzeszközök zárolására szolgáló egyszerű és költséghatékony eszköz. Célja, hogy biztosítsa azt az éves szinten elvesztett mintegy 600 millió euró visszakövetelését, amelyet a vállalkozások a hosszú és költséges jogi eljárások miatt nem tudnak behajtani a saját országukon kívül. A rendelet értelmében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy miként ültették át nemzeti jogukba többek között a számlainformációk beszerzésének módszereire vonatkozó szabályokat, valamint, hogy melyek az ezen információk beszerzéséért felelős illetékes hatóságok és a számlazárolási végzéssel kapcsolatos jogi ügyekben illetékes bíróságok. Romániának mostantól két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Amennyiben Románia két hónapon belül nem ad kielégítő választ, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben. 5. Migrációs ügyek, uniós belügyek és uniós polgárság (további információk: Tove Ernst – tel.: +32 229 86764, Katarzyna Kolanko – tel.: +32 229 63444, Ciara Bottomley – tel.: +32 229 69971) Indokolással ellátott vélemény MAGYARORSZÁG: A Bizottság megteszi a következő lépést a kötelezettségszegési eljárásban, amelyet az élelmiszer-ellátás tranzitzónákban való elmulasztása miatt indított Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak amiatt, hogy az nem látja el élelmiszerrel a szerb határon található magyar tranzitzónákban őrizetben tartott személyeket. Ez azokat a személyeket érinti, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították, és akik egy harmadik országba való visszaküldésre várnak. A Bizottság véleménye szerint a visszatérésre kötelezett személyek arra kényszerítése, hogy a magyar tranzitzónákban tartózkodjanak, az uniós visszatérési irányelv értelmében de facto őrizetnek minősül. A Bizottság megítélése szerint az élelmiszer-ellátás ilyen körülmények között való elmulasztása nem felel meg a visszatérési irányelv 16. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkében foglalt kötelezettségeknek. A Bizottság 2019. július 26-án felszólító levelet küldött az ügyben Magyarországnak. Mivel a magyar kormány válasza nem oszlatta el a Bizottság aggályait, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, és a helyzet sürgősségére tekintettel egy hónapos határidőt írt elő a válaszadáshoz. A Bizottság felkéri a magyar hatóságokat, hogy e határidőn belül feleljenek meg a vonatkozó uniós szabályoknak. Ha ez nem történik meg, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viheti. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már több esetben hozott ideiglenes intézkedéseket, és arra kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a tranzitzónákban őrizetben tartott személyek élelmiszer-ellátásáról. 2018 júliusában a Bizottság eljárást indított Magyarországgal szemben a Bíróságánál a menedékkérők magyarországi tranzitzónákban való őrizetben tartásával kapcsolatban. Az ügy a Bíróság előtt jelenleg folyamatban van. További információkért olvassa el a teljes sajtóközleményt. Indokolással ellátott vélemények és ügylezárások Közös Európai Menekültügyi Rendszer: a Bizottság fokozza az uniós szabályok végrehajtásának nyomon követését Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Szlovéniának, amiért nem jelentette be a menedékkérők befogadásának feltételeire vonatkozó uniós szabályokat (2013/33/EU irányelv) átültető nemzeti jogszabályokat. A menedékkérők befogadásának feltételeire vonatkozó irányelv célja, hogy harmonizálja a befogadási feltételeket EU-szerte, és a menedékkérőknek emberi jogaik teljes mértékű tiszteletben tartása érdekében méltó életszínvonalat garantáljon. Az említett irányelv 2013. július 19-én lépett hatályba, és a tagállamoknak 2015. július 20-ig kellett tájékoztatniuk a Bizottságot a nemzeti jogukban elfogadott intézkedésekről. A szlovén hatóságok elmulasztották az eredeti határidőt, és eddig nem jelentették be az összes átültető intézkedést. A Bizottság 2015 szeptemberében felszólító levelet küldött Szlovéniának, és most indokolással ellátott vélemény formájában kezdeményezi a kötelezettségszegési eljárás második lépését. A Bizottság felkéri a szlovén hatóságokat, hogy két hónapon belül feleljenek meg a vonatkozó uniós szabályoknak. Ha ez nem történik meg, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viheti. A Bizottság úgy döntött, hogy lezárja a Csehország, Németország, Málta és Spanyolország ellen indított kötelezettségszegési eljárást, mivel átültették a befogadási feltételekről szóló irányelvet (2013/33/EU irányelv) nemzeti jogukba. Végezetül a Bizottság úgy döntött, hogy lezárja a Belgium, Csehország, Németország és Szlovénia ellen indított kötelezettségszegési eljárást, mivel átültették a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet (2013/32/EU irányelv) nemzeti jogukba. A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv a közös európai menekültügyi rendszer részét képezi, és közös eljárásokat határoz meg a nemzetközi védelem megadása és visszavonása terén. Felszólító levelek Biztonsági unió: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT és PORTUGÁLIÁT, hogy tartsa be a kiberbűnözésről szóló uniós irányelvet Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levél küldésével kötelezettségszegési eljárást indít Bulgáriával és Portugáliával szemben az információs rendszerek elleni támadásokról szóló irányelv (2013/40/EU irányelv) nem megfelelő végrehajtása miatt. Az irányelv a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem uniós jogi keretének alapvető eleme, és arra kötelezi a tagállamokat, hogy erősítsék meg a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó nemzeti jogszabályaikat, valamint szigorúbb büntetőjogi szankciókat vezessenek be, többek között a nagyszabású számítógépes támadásokra vonatkozóan. A tagállamoknak emellett a hét minden napján napi 24 órában rendelkezésre álló operatív kapcsolattartó pontok révén javítaniuk kell a hatóságaik közötti együttműködést. A Bizottság értékelte az irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályokat, és több problémát is azonosított a portugál és a bolgár jogban, különösen egyes bűncselekmények és a vonatkozó büntetések tekintetében. A bolgár és portugál hatóságoknak két hónapon belül kell válaszolniuk a Bizottság érveire. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Biztonsági unió: a Bizottság felszólítja GÖRÖGORSZÁGOT az igazságügyi szakértőkre vonatkozó uniós szabályok maradéktalan végrehajtására Az Európai Bizottság a mai napon felszólító levelet küldött Görögországnak a laboratóriumi tevékenységet végző igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló kerethatározat (2009/905/IB tanácsi kerethatározat) végrehajtása érdekében hozott nemzeti intézkedések bejelentésének elmulasztása miatt. A szóban forgó uniós szabályok lehetővé teszik az igazságügyi információk tekintetében folytatott fokozott információcserét, valamint biztosítják, hogy a valamely tagállam akkreditált igazságügyi szakértői által végzett laboratóriumi tevékenységek eredményét egy másik tagállam bűnüldöző hatóságai elismerjék. A Tanács által 2009. november 30-án elfogadott kerethatározatot a tagállamoknak 2016. május 30-ig kellett végrehajtaniuk. Mivel Görögország nem jelentette be a nemzeti végrehajtási intézkedéseket, a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél küldésével kötelezettségszegési eljárást indít. Görögországnak mostantól két hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet a kerethatározat teljes körű végrehajtásáért hozott. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Biztonsági unió: a Bizottság felszólít 4 tagállamot, hogy tartsa tiszteletben az EU kizárólagos hatáskörét a DNS-profilok, ujjlenyomat-adatok és gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjét illetően (prümi határozat) A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít és ezért felszólító levelet küld Ausztriának, Bulgáriának, Magyarországnak és Romániának, amiért e tagállamok 2018. szeptember 13-án megállapodást írtak alá 8 nyugat-balkáni országgal a DNS-adatok, a daktiloszkópiai adatok és a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjéről. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megállapodás sérti az EU kizárólagos hatáskörét ezen a területen, különösen mivel az érintett adatok tagállamok közötti cseréje a prümi tanácsi határozatok (2008/615/IB és 2008/616/IB tanácsi határozat) hatálya alá tartozik. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Gyermekvédelem: a Bizottság felszólít tizenhárom tagállamot, hogy juttassa érvényre a gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat A mai napon a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld tizenhárom tagállamnak (Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Lettország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország és Szlovénia), amiért nem hajtották végre a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat (2011/93/EU irányelv). Az EU szigorú szabályokat ír elő a gyermekek szexuális zaklatásának Európa-szerte büntetendővé tételére vonatkozóan, többek között az elkövetőkre kiróvandó büntetéseket, a gyermekáldozatok védelmét és legfőképpen az ilyen bűncselekmények megelőzését segítő intézkedéseket. Az irányelv a gyermekek online szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemre irányuló különleges intézkedéseket is tartalmaz. Az irányelv átfogó jellegéből adódóan számos tagállam késedelmet szenvedett az új intézkedések végrehajtása során. A gyermekek szexuális zaklatással és kizsákmányolással szembeni hatékony védelmének biztosítása érdekében azonban valamennyi tagállamnak teljes mértékben meg kell felelnie az irányelv rendelkezéseinek. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy 13 tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indít az irányelv nemzeti jogba való helytelen átültetése miatt. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésére, hogy választ adjanak a Bizottságnak. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Vízumpolitika: a Bizottság felszólítja CSEHORSZÁGOT a vízum kiadásának elutasításával kapcsolatos uniós szabályok betartására A mai napon az Európai Bizottság úgy határozott, hogy újabb felszólító levelet küld Csehországnak az Uniós Vízumkódex (810/2009/EU rendelet) szerinti, a vízum kiadásának elutasításával szembeni jogorvoslathoz való jog helytelen végrehajtása miatt. A kódex különösen arra kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák a vízum elutasításával, megsemmisítésével vagy visszavonásával szembeni jogorvoslati jogot. Ezen túlmenően a tagállamoknak az uniós szerződésekkel, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban elegendő jogorvoslati lehetőséget kell biztosítaniuk a magánszemélyek számára. A Bizottság 2013 februárjában első felszólító levelet, majd 2014 februárjában indokolással ellátott véleményt küldött Csehországnak. Ugyan a cseh hatóságok megkezdték a fennmaradó aggályok kezelését, a Bizottság megítélése szerint a cseh jogszabályok még mindig nem felelnek meg teljes mértékben a Vízumkódexben meghatározott követelményeknek és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti kötelezettségeknek. Csehországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. 6. Mobilitás és közlekedés (további információk: Enrico Brivio – tel.: +32 229 56172, Stephan Meder – tel.: +32 229 13917) Indokolással ellátott vélemények Közúti közlekedésbiztonság: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT, hogy teljes körűen hozza létre az e-segélyhívások kezelését végző segélyhívási központok infrastruktúráját Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak, amiért az az uniós jogszabályokban (2010/40/EU irányelv) előírtak szerint nem hozta létre teljes körűen a 112-es e-segélyhívások fogadását és kezelését végző segélyhívási központok infrastruktúráját. Az e-segélyhívó rendszer súlyos közúti baleset esetén automatikusan tárcsázza a 112-es egységes európai segélyhívószámot, és az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo segítségével eljuttatja a segélyszolgálatok számára a jármű helyére vonatkozó információkat. Becslések szerint az e-segélyhívó 40–50 %-kal csökkenti a reagálási időt, ami évente több száz életet menthet meg. A spanyol hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben. Vasúti közlekedés: a Bizottság felszólítja SPANYOLORSZÁGOT az egységes vasúti térség létrehozására vonatkozó uniós szabályok megfelelő átültetésére Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Spanyolországnak, amiért az nem megfelelően ültette át és alkalmazza az egységes európai vasúti térséget létrehozó uniós szabályokat (2012/34/EU irányelv). A Bizottság úgy véli, hogy Spanyolországban a vasúti szabályozási keret sérti az irányelv több rendelkezését, többek között a szabályozó szerv funkcióival és erőforrásaival, a pályahálózat-működtető – különösen az infrastruktúra-használati díjakat és állami finanszírozási rendszereket illető – irányítási függetlenségével, valamint a vasúttársaságok kereskedelmi elvek alapján történő igazgatásával kapcsolatos rendelkezéseket. Spanyolországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben. A légi közlekedés biztonsága: a Bizottság felszólítja MAGYARORSZÁGOT, hogy feleljen meg a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményekre és igazgatási eljárásokra vonatkozó uniós szabályoknak A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a polgári repülés terén végzett légi szállítási műveletekkel kapcsolatos egyes uniós műszaki követelmények és igazgatási eljárások (965/2012/EU rendelet) be nem tartása miatt. A szóban forgó rendelet részletes szabályokat állapít meg a repülőgépekkel, helikopterekkel, ballonokkal és vitorlázó repülőgépekkel végzett légi műveletekre vonatkozóan, ideértve az üzemben tartók légi járműveinek földi ellenőrzését is. Magyarország ugyanakkor elegendő alkalmazott hiányában nem tudta elvégezni annak ellenőrzését, hogy a szervezetekre, illetve a művelettípusokra alkalmazandó biztonsági követelmények teljesülnek-e. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben. Felszólító levelek Tengeri közlekedés: a Bizottság felszólítja BULGÁRIÁT, hogy tartsa be a tengerészeti felszerelésekre vonatkozó uniós szabályokat A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Bulgáriának, amiért az nem tartja be a tengerészeti felszerelésekre vonatkozó uniós jogot (2014/90/EU irányelv). A közös uniós biztonsági és környezetvédelmi szabályok olyan felszerelésekre vonatkoznak, mint például a mentőmellények, szennyvízkezelő rendszerek és radarok az uniós lobogó alatt közlekedő hajók fedélzetén. Bulgária nem biztosította, hogy a tengerészeti felszerelések (a bolgár lobogó alatt közlekedő hajók fedélzetén) mindig megfeleljenek az irányelv követelményeinek, és nem végeznek megfelelő mértékű piacfelügyeletet. Bulgáriának két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra; ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Szállítás: a Bizottság felszólítja BELGIUMOT a vezetői engedélyekre vonatkozó uniós szabályok megfelelő alkalmazására A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél formájában sürgeti Belgiumot, hogy megfelelően hajtsa végre a vezetői engedélyekről szóló uniós irányelvet (2006/126/EK irányelv). A vezetői engedélyekre vonatkozó aktualizált szabályok új vezetőiengedély-kategóriákat vezetnek be, összehangolják a vezetői engedélyek érvényességi idejét és hálózatot hoznak létre a vezetői engedélyekkel kapcsolatos információcsere céljából (RESPER). Az új szabályok hozzájárulnak majd a visszaélések lehetőségének csökkentéséhez, szavatolják a szabad mozgást az uniós gépjárművezetők számára, valamint javítják az európai közúti biztonságot. A Bizottság megítélése szerint Belgium nem tett eleget kötelezettségeinek azáltal, hogy a vezetői engedély birtokosa számára indokolatlan kötelezettségeket ír elő az európai vezetői engedély pótlására, annak elvesztése vagy ellopása esetén. Belgiumnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett aggályokra. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Egységes európai vasúti térség: a Bizottság felszólítja NÉMETORSZÁGO

Az Európai Tanács október 17–18-i ülését megelőzően az Európai Bizottság felkéri az uniós állam-, illetve kormányfőket, hogy nyújtsanak politikai iránymutatást és adjanak új lendületet a tárgyalásoknak annak érdekében, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan méltányos, kiegyensúlyozott és modern hosszú távú uniós költségvetésről lehessen megállapodni még az év vége előtt. A következő többéves pénzügyi keretnek meg kell […]

Októberi kötelezettségszegési eljárási csomag: a legfontosabb határozatok

Áttekintés szakpolitikai területek szerint A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos e havi határozatait tartalmazó csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem tettek eleget az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiknek. Ezeknek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt […]

Európa számokban: egészségügyi költések a GDP arányában

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nemrégiben ismertette összeállítását arról, hogy az egyes tagállamok mennyit költenek GDP-arányosan az egészségügyre. Ez – ahogyan a teljes egészségügy szabályozásának és felépítésének meghatározása – tagállami hatáskör, így nagy a szórás e tekintetben az uniós országok között.