Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek részvételével megkezdődött Brüsszelben az unió kétnapos évzáró csúcstalálkozója, amelyen a hétéves EU-költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, fontosabb külkapcsolati kérdésekről, valamint Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről tárgyalnak.
A december elsején hivatalába lépett új elnök, Charles Michel vezetésével az Európai Tanács véglegesíteni fogja a hosszú távú, klímaváltozás elleni fellépés EU-stratégiájára vonatkozó iránymutatásait. A tárgyalók mindenekelőtt azzal fognak foglalkozni, hogy miként érhető el a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegességi cél.
A tagállami vezetők a tanácskozás első munkanapján megtárgyalják az uniós költségvetés alapjául szolgáló, a féléves soros elnökséget betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentumot is.
A nemzetközi események függvényében elképzelhető, hogy az Európai Tanács olyan konkrét külkapcsolati kérdésekkel is foglalkozik, amelyek a kereskedelemre, a fejlesztésre, a biztonságra és stabilitásra, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak.
A csúcstalálkozó második munkanapján bővített euróövezeti csúcstalálkozóra kerül sor, amelyen a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) követően az unióban maradó 27 tagállam (EU-27)vezetője áttekinti majd a júniusban tartott előző ilyen találkozón elfogadott nyilatkozat végrehajtásában elért eredményeket.
Különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyságban csütörtökön előrehozott parlamenti választást tartanak, az EU-27-ek pénteken megbeszélést folytatnak a Brexitről is. Az unióban maradó tagállamok vezetői az EU és az Egyesült Királyság közötti, a kilépés utáni kapcsolatokra vonatkozó tárgyalások előkészítéséről fognak egyeztetni.
